TBC vizsgálatkor az egyik tehenem reagált - kell aggódnom? Mit jelent ez?

Mi is az a TBC vizsgálat?

A szarvasmarhák gümőkórjának kimutatása nem szokványos vérvizsgálattal történik. A speciális, intradermális (=bőrben végzett) próba egyedülálló diagnosztikai eszköz. A gümőkórt okozó baktériumot tartalmazó speciális oldatból* 0,1 ml-t a vizsgált állat bőrébe fecskendezünk. Három nap múlva szemrevételezzük az állatot, hogy látunk-e helyi-, és/vagy általános tüneteket? Ha a vizsgált szarvasmarha találkozott már a kórokozóval (vagy egy azzal rokon baktériummal, lásd később), akkor allergiás válaszreakciót tapasztalhatunk a beoltás helyén. Legenyhébb esetben ez a befecskendezés helyének bőrvastagság növekedését jelenti, durvább reakció esetén fájdalmasság, ödéma, savókilépés, pörkösödés jelentkezik. Az egyértelműen pozitív esetekben általános levertség, a környéki nyirokcsomók és nyirokerek megvastagodása is látható.  

*Egész pontosan Mycobacteriumokat tápfolyadékban elszaporítanak, majd hővel és bizonyos anyagokkal történő kicsapással ártalmatlanítják őket. Újraoldást és egy végső tisztítást követően kapják meg az ún. PPD tuberkulinokat, amelyeket világszerte, széleskörben használnak diagnosztikai célokra. Ezek főleg a Mycobacterium sejtfalában található fehérjéket tartalmazzák. Mycobacterium bovisból állítják elő a Bovin tuberkulint, Mycobacterium avium subsp. avium törzsből a madár tuberkulint. Utóbbit a szimultán/összehasonlító próbàknál használjuk. 

A bőrvastagság növekedésének mértékét és a többi tünet meglétét figyelembe véve három kategória valamelyikébe soroljuk a vizsgált állatot: negatív, kétes, pozitív.

Szerencsére manapság Magyarországon kifejezetten pozitív eredménnyel igen ritkán találkozni.

A vizsgálatok során én ezidáig csak bőrvastagság növekedést tapasztaltam, egyéb tünettel nem találkoztam. Háromféle reakcióval volt eddig dolgom:

• Nincs változás a befecskendezés területén.
• Enyhe bőrvastagság növekedés mérhető (maximum 2 mm).
• Bőrvastagság növekedés mérhető, ami minimum 2 mm, maximum 4 mm. 

 Az első eset egyértelműen negatív, nem szorul magyarázatra.

A második eset szintén negatív, de erre az esetre szoktuk mondani a gyakorlatban, hogy reagált.

A harmadik eset a kétes kategória. Ilyenkor két lehetőségünk van: vagy diagnosztikai vágásra küldjük a kéteseket, vagy az állományban maradnak, forgalmi korlátozás mellett és leghamarabb 60 nap múlva megismételjük a tesztet. Hamarabb nem érdemes immunológiai okokból. Ekkor már összehasonlító, ún. szimultán próbát hajtunk végre. Ezesetben kétféle reagenst, madár és marha tuberkulint fecskendezünk két különböző területre, és a kettő bőrvastagság változását hasonlítjuk össze. Ezzel a módszerrel nagyobb biztonsággal szűrhető ki, hogy valóban szarvasmarha gümőkórral fertőződött az állatunk, vagy esetleg valamilyen más Mycobacterium miatt alakult ki változás. Máris kifejtem, olvass tovább!

Mitől függ, hogy alakul-e ki elváltozás?

A vizsgált állat találkozott-e már korábban a szarvasmarhák gümőkórját okozó Mycobacterium bovissal (értsd: fertőződött-e)?

A vizsgált állat találkozott-e bármilyen más Mycobacteriummal az elmúlt időszakban?

És itt jön a csavar!

A szarvasmarhák gümőkórját egy baktérium (Mycobacterium bovis) okozza. Más állatfajokat, sőt, az embert is képes megbetegíteni. Ugyanez igaz az ember-, a kecskék-, az erdei rágcsálók-, stb. gümőkórját okozó baktériumokra: ha nem is képesek minden esetben súlyos betegséget kialakítani a gazdafajtól eltérő szervezetben, megtelepedni, enyhébb lefolyású betegséget képesek okozni.

Vannak olyan Mycobacteriumok, amelyek nem gümőkórt okoznak: ott vannak például a paratuberkulózist okozók, a környezetben élő ártalmatlan, és egyébként nagyon hasznos lebontó baktériumok. Számos rokonnal rendelkezik a Mycobacterium bovis, kb. 130 faj ismert!

Fontos tudni, hogy a Mycobacteriumok kifejezetten sok antigénnel rendelkeznek (a szervezetbe kerülve ezeket ismeri fel az immunrendszer idegenként), amelyek az egyes baktérium fajok között sok hasonlóságot mutatnak! Például A háziállatok fertőző betegségei című egyetemi tankönyvünk* szerint a szarvasmarha gümőkórját okozó M. bovisban legalább 60 antigént különítettek el egymástól, amelyek 1/3-a más mycobacteriumokban is megtalálható!

A gyakorlati vonatkozása ennek az információnak az, hogy ha például Mycobacterium bovis-ra (a szarvasmarhák gümőkórjára) szűrjük az állatot és korábban egy ártalmatlan, más Mycobacterium került a szervezetébe, amire az immunrendszer "emlékszik", akkor nagy eséllyel pozitív eredményt fogunk -tévesen- kapni.

* Varga J., Rusvai M., Fodor L.: A háziállatok fertőző betegségei. Budapest, MÁOK Kft., 2018. 95. o.

Nos, a fentiek miatt nem olyan egyszerű a diagnosztikai munka!

Az egyébként negatív állatom adhat pozitív irányú reakciót úgy is, ha egyébként nem fertőződött a szarvasmarhák gümőkórjával abban az esetben, ha találkozott egyéb mycobacteriumokkal: pl. a kecskékről elnevezett M. caprae-val, vagy a kistestű erdei rágcsálók gümőkórját okozó baktériumával, a M. microtival. Szintén reagálhatnak, ha egyébként paratuberkulózisosak, hiszen ezt a betegséget is egy mikobaktérium okozza: a M. avium subsp. paratuberculosis. És most kapaszkodjatok: pozitívak lehetnek az állatok, ha az őket ellátó emberek tüdő- vagy vesegümőkórral fertőződtek (M. tuberculosis). Ezt a jelenséget a szakma keresztreakciónak, heteroallergiának nevezi.

Atörténet még tovább csavarható: ha az állat a fertőződés nagyon korai, vagy épp a kései szakaszán, esetleg egy átmeneti "nyugalmi" periódusban van, akkor hiába fertőződött, az intradermális tuberkulin próbán negatív eredményt fog adni.

Mit jelent, ha az állatorvosom azt mondja: " Ez az állat reagált, 60-90 nap múlva megismétlem a tesztet"?

Nos, két forgatókönyvet tudok elképzelni:

• a vizsgált állat kétes, és akkor a kolléga a jogszabálynak megfelelően jár el
• valójában a vizsgált állat negatív, de enyhe reakciója van és az ellátó állatorvos úgy lenne nyugodt, ha megismételné a vizsgálatot (mert például korábban nem tapasztalt az állományban egyáltalán reakciót).

Tehát, ha vizsgált állatod "regált": akkor nagy valószínűséggel arról lehet szó, hogy valamilyen más Mycobacteriummal találkozott a vizsgálat előtt. A diagnosztikai nehézség miatt kiemelt fontosságú az évenkénti gümőkór szűrés, a reagálók/kétesek feljegyzése, és az eredmények folyamatban (azaz összevetve az évenkénti jegyzőkönyveket) történő értékelése. 

A hatályos, gümőkórral kapcsolatos jogszabályt pedig itt:

Maradt kérdésed? Keress bátran!

Talán ezek is érdekelhetnek: