KISZÁRADÁS 1.rész
Az élethez nélkülözhetetlen anyagok listáján az oxigén után a víz a második helyen szerepel. Elképzelni sem tudom, hogyan becsülték ezt meg, de "A háziállataink szervezetében előforduló molekulák 98%-a víz." - olvasható dr. Mark Wilson beszámolója alapján (forrás: lsd. lent).
Ha a szervezetben lévő folyadékról/vízről beszélek le merem fogadni, hogy a kedves olvasók nagy százaléka rögtön a vérre asszociál. Tény és való, hogy számunkra ez a legkézelfoghatóbb, de most mondok egy merészet: a vér a testben jelenlévő összvíztömeg csak mintegy 6%-át teszi ki. Piff!
Jelen cikksorozat a kiszáradást, mint kórképet állítja reflektorfénybe, hiszen ezzel szinte nap mint nap találkozunk. Bízom benne, hogy találtok új és hasznos információt a következőkben!
Először is: mit jelent a kiszáradás?
"A szervezet vízhiánya." - hangzik az egyszerű és frappáns válasz. Igen ám, de honnan hiányzik és milyen víz...? Ássunk a dolgok mélyére!
Források szerint a juhok teste átlagosan 74%- , a kecskéké 70%- , a szarvasmarhák szervezete kb. 67% vizet tartalmaz.
Persze nagy egyedi eltérések lehetnek fajtól, termelési szinttől függően, de akárhogyis nézzük, ez hatalmas volumen!
Azt, hogy mit értek megfelelő mennyiségen talán nem kell különösképpen magyaráznom. Sokkal érdekesebb kérdés a megfelelő hely!
A szervezetben jelenlévő folyadék csak 40%-a az ún. sejten kívüli (ínyenceknek: extracelluláris) víz (ennek a frakciónak a mindössze kb. 1/6-át teszi ki a vér...). A maradék 60% a sejtjeinkben, intracelluláris vízként található meg.
A sejten kívüli vizet a következők alkotják:
- a sejteket körülvevő- (pl.: egy jó nyirokmasszázzsal erre lehet hatni),
- az érpályákban jelenlevő- (tehát a vérplazma!),
- az ún. transzcelluláris folyadék (vizelet, bélsár, stb.),
- az "agyvizünk" (ami néha felforr...), izületnedv, stb. alkotja.
Egyfajta szállítóközegnek fogható fel ez a folyadéktér, a sejtek számára továbbítja a szükséges tápanyagokat és az oxigént, elszállítja az anyagcseretermékeket, biztosítja a megfelelő pH-t és hőmérsékletet.
A sejteken belüli vízmennyiség pedig minden sejtünk állományát alkotja, zselészerű állagában találhatóak meg a sejtszervecskék - és itt meg is állok, nem ások mélyebbre. :-)
Még egy érdekességet engedjetek meg: képzeljétek, egy átlagos tömegű/méretű emberben kb. 28 kg sejten belüli víz van! Brutális!
Na most, ennyi háttértudással felvértezve egészen új értelmet nyer a kiszáradás, ugye? Mert hiányozhat a víz a sejten belüli és a sejten kívüli térből is... Attól függően, hogy a sejten kívüli térből jobbára víz-, döntően ionok és más oldott anyagok, vagy többé kevésbé egyenlő arányban víz és ionok lépnek ki beszélünk hipertóniás, hipotóniás vagy izoioniás dehidratációról. Az, hogy a szervezetben éppen melyik játszódik le nagyban függ az előidéző októl (Trauma? Fertőzés? Ivóvízhiány? Hőstressz? Számos kórok fordulhat elő!), a hatás hosszától és súlyosságától (Például egy órája vérzik az állatod, vagy szép lassan, hetek óta?). Az egyes kiszáradás típusok hátterében más-más biokémiai/-fizikai folyamat megy végbe, és ha nagyon precízek szeretnénk lenni, akkor más kezelést is igényelnek, jóllehet ez a gyakorlatban nehezen kivitelezhető.
Anélkül, hogy nagyon elvesznék a részletekben, gyakorlatias oldalról közelítsük meg a kórélettani eseményt: mikor veszít vizet a szervezet? A leggyakrabban: vérzéskor, hasmenéskor, intenzív lihegéskor, izzadáskor. Kompenzálásképp számos dolog történik egyidőben:
A szövetek zsugorodnak, a bőr szárazzá válik.
A szemgolyók besüppednek.
A veseműködés lelassul, a kiválasztó szervrendszer vizeletet tart vissza. Viszont ezzel számos bomlástermék a rendszerben marad, ami további problémák okozója lehet.
Előbb sejtszintű működészavarok lépnek fel, a folyamat előrehaladtával a különböző szervek működése is károsodik.
A vesefunkciók mérséklődésével megváltozik a szervezet ionegyensúlya és pH-ja. Utóbbi eltolódik a savas irányba.
Ahogy a szervezet egyre inkább kiszárad és elsavasodik, képtelen lesz a normál testhőmérsékletet tartani: elkezd csökkenni a testhő.
A megváltozott ionegyensúly miatt zavart szenved a normál szívműködés, és a folyamat legvégén ez okozza az állat halálát.
Hogyan diagnosztizálható a kiszáradás? A folytatásból kiderül!
Forrás:
https://www.zinpro.com/dehydration-causes-and-symptoms-on-your-livestock-operation/
https://academic.oup.com/jas/article-abstract/24/2/430/4701493?redirectedFrom=fulltext
https://www.differencebetween.com/difference-between-intracellular-and-interstitial-fluid/
https://www.coursehero.com/study-guides/ap2/body-fluids-and-fluid-compartments-no-content/