Kecskék arthritis-encephalitise (CAE)
A magyar állatorvosi szakzsargonban ennek a betegségnek nincs könnyebben megjegyezhető, egyszerűbb neve, viszont fórumokon gyakran találkozni a "kecske AIDS" megnevezéssel. Erről készítettem összefoglalót nektek.
Jöjjenek rögtön a száraz tények:
Hasonló tünetekkel rendelkező betegséget először az 1960-as években írtak le, majd a '70-es évek végén izolálták a kórokozót. Magyarországi megjelenését 1986-ban írták le. A kórt okozó vírus (ínyenceknek: Retroviridae család » Orthoretrovirinae alcsalád » Lentivírus nemzetség) rokona számos egyéb, immunhiányos állapotot okozó vírusnak, így például a macskák immunhiányos vírusa (FIV) mellett a humán AIDS betegséget okozó HIV vírusnak is - talán emiatt lett a betegség beceneve a kecske AIDS.
A fertőződés főleg újszülött korban kolosztrummal (föccstejjel) és tejjel történik. Elenyésző szerepe van a magzati korban, méhen belüli fertőződésnek, a direkt érintkezés vagy ún. ragályfogó tárgyak útján történő közvetítés esélye nagyobb. Szeretném kiemelni a nemi váladékokkal (ivarzási nyálka, hüvelyváladék, ondó) történő átvitelt!
A vírus a belekbe kerülve a bélfodri nyirokcsomókba kerül, majd onnan az immunrendszer egyéb sejtei révén jut el a szervezet számos egyéb pontjára, ahol hatására idült lefolyású, degeneratív gyulladásos folyamatok indulnak be. A vírust "elkapó" állatok életük végéig hordozzák a kórokozót, klinikai tünetek általában a fertőződés után hónapokkal később jelentkezik.
A vírus gazdaspektruma szűk: elsősorban a kecskéket betegíti meg, de előfordulhat juhokban és muflonokban is.
Mik a tünetek?
Idegrendszeri forma (leukoencephalomyelitis)
- fiatal, jellemzően 2-6 hónapos állatokban,
- jellemzően a hátsó testfél mozgásképtelenségével jár, amellett, hogy az említett végtag merev, mintha görcsben lenne (hypertonia, hyperreflexia). Az elváltozás idővel fokozatosan kiterjed az elülső testfélre is. A gidák eközben nem bágyadtak, az étvágyuk megmarad.
- Időnként egyéb idegrendszeri tünetek is jelentkeznek: fejrázás, csillagvizsgáló fejtartás, körözés, stb.
- A kezelés eredménytelen, az állat legtöbbször a fekvés miatti jelentkező egyéb okok miatt elpusztul. Írtak már le spontán gyógyulást, de ritka, mint a fehér holló.
Az alábbi linken egy afrikai felvétel tekinthető meg, amelyen a tipikus hátsó testfélgyengeséget mutató beteg látható:
Izületgyulladás
Jó étvágy mellett, láz nélkül jelentkezik izületgyulladás, jellemzően felnőtt állatokban, de esetenként fiatal egyedekben is jelentkezhet. A gyulladás súlyossága a skála teljes vertikumában mozoghat (enyhe izületmegnagyobbodástól a teljes sántaságig), az elváltozás bármely izületben jelentkezhet, bár jellemzően a lábtövet érinti.
"Kemény tőgy"
- feszes, duzzadt, tőgy, főleg frissenellett anyakecskékben,
- kevés tej fejhető, mely szabadszemmel normál tejnek tűnik,
- a kezelés nincs hatással a fejhető tejmennyiségre,
- hetekkel később a tőgy feszessége csökkenhet, emelkedhet a kifejt tej mennyisége, de a teljes laktáció alatt kifejt tej összmennyisége átlag alatti marad.
Tüdőgyulladás
Kezdetben száraz köhögés, ami később idült lefolyású légzési nehézséggé alakul (interstitialis pneumonia).
Súlyvesztés
Legtöbbször a sántaság vagy tüdőgyulladás következménye.
Védekezés
Ami jó hír, az az, hogy a Lentivírusok híresen nem ellenállóak! A külvilágban beszáradva 24 órán belül, 50oC-on, fertőtlenítőszerek hatására perceken belül elpusztulnak.
Javaslatom szerint a legjobb védekezési stratégia:
Takaríts, fertőtleníts rendszeresen, a "jó gazda gondossága" elv szerint!
Szűrd le az állományod, azonosítsd a pozitív egyedeket!
Fertőzött föccstejet, tejet a gidák nem-, vagy csak megfelelő hőkezelés után kapjanak!
Javasolt a fertőzött állatok elkülönítése, vagy mihamarabbi selejtezése!
Ha mentes az állományod, figyelj rá, hogy új állat vásárlása előtt győződj meg a CAE státuszról (vérvizsgálat)! Csak negatív eredményű teszt esetén vedd meg a kecskét!
Forrás:
https://szabadfold.hu/hazunk-taja/ha-a-kecske-aids-es-204122/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Retrov%C3%ADrus
https://hu.wikipedia.org/wiki/Lentiv%C3%ADrus
https://www.cfsph.iastate.edu/Factsheets/pdfs/maedi_visna_and_caprine_arthritis_encephalitis.pdf
John Matthews: Diseases of the goat, 4. edition, Wiley Blackwell, 2016
Varga J., Rusvai M., Fodor L.: A háziállatok fertőző betegségei, MÁOK Kft., 2018