EGY LAKTÁCIÓ TÖRTÉNÉSEI
Ebben a cikkben a tejhasznosítású (leginkább) tehenekkel kapcsolatos alapinformációkat és szakszavakat tanulhatsz, vagy ismételhetsz át. Megmutatom, hogy én milyen rendszerben gondolkozom.
A LAKTÁCIÓ kifejezést a mindennapi szakzsargonban több esetben is használhatjuk:
- szó szerint tejtermelést jelent,
- a két ellés közötti időszakot is jelölhetjük vele,
- de akár azt is, hogy hanyadik ellése után van a szóban forgó állat.
Az alábbi ábrát minden, nálam gyakorlatot töltő hallgatónak meg szoktam mutatni. Nagyon szemléletesnek tartom, segítségével egyszerűen megérthető, hogy mi történik a háztáji kérődző állatainkban - főleg a tejhasznosításúakban. Segít jobban megérteni az igényeiket, amelyeket így hatékonyabban ki lehet szolgálni, biztosítva a hosszabb és jobb hasznos élettartamot.
1. szakasz: INVOLÚCIÓ (elléstől az involúció végéig, azaz ellés után kb. 45-50 napig)
A laktáció kezdete -leegyszerűsítve, lásd később!- az ELLÉS pillanata. Megszületik a borjú, beindul a tejtermelés. Különösen fontos az ellést követő 2-3 hét. Nagyon összetett és bonyolult élettani, biokémiai folyamatok zajlanak ilyenkor az anyaállat testében, ebben az időszakban különösen érzékeny és labilis a szervezete. Hajlamosak ilyenkor különböző anyagforgalmi megbetegedésekre, tőgygyulladásra, különböző lábvég megbetegedésekre, méhgyulladásra és ha mindez nem lenne elegendő az egész egy nagy oda-visszaható szövevényes ördögi kört alkot! Például, ha a tehened ketózisos lesz (egyfajta anyagforgalmi betegség), akkor jó eséllyel méhgyulladása és akár tőgygyulladása is lesz. De ugyanez fordítva is előfordulhat: ha a tehened sánta, akkor előbb-utóbb nem lesz olyan étvágya, és ez könnyedén ketózishoz fog vezetni.
Involúció alatt azt értem, hogy az ellést követően a méh méretbeli és szövettani szempontból visszalakul, és újra alkalmassá válik a vehem kihordására.
* TIPP: Mire figyelj ilyenkor (főleg az első 2-3 hétben):
- étvágy
- napi tejtermelés
- hőmérséklet
Javaslom neked, hogy ezeket naponta rögzítsd. Ha lázat, étvágytalanságot, vagy tejcsökkenést tapasztalsz értesítsd az állatorvosod! Itt, ebben az időszakban nem szabad várni!
Mi az az Ö.V.I.? Önkéntes várakozási idő, vagyis az az időszak, amikor nem termékenyítjük az állatunkat az ellést követően. A legtöbb nagyüzemi tehenészetben ez minimum 40-50 nap, de van ahol 20 nap. Ezzel szemben az amerikai tehenészetek egyre inkább növelik a hosszát, ott gyakran 60-70, vagy akár 80 napot is várnak.
2. szakasz: A termelés gerince (Ö.V.I. végétől apasztásig)
Ezidő alatt a teheneink szépen termelik a tejet, túl vannak a "veszélyes időszakon". A feladatod, hogy vemhesítsd őket minél hamarabb, és vigyázz rájuk. Tőgygyulladás, sántaság előfordulhat, ezeket kezeld minél hamarabb.
* TIPP: Mindig jegyezd fel a termékenyítések időpontját! A fejt teheneket a várható ellés előtt kb. 2 hónappal érdemes elapasztani.
3. szakasz: SZÁRAZONÁLLÁS (apasztástól ellésig)
Beszédes a név, ebben az időszakban a teheneink szárazon állnak, azaz nem fejjük őket. Általában ez durván 60 nap. Vannak olyan telepek, ahol ez rövidebb, sőt egy időben folytak vizsgálatok arra vonatkozólag is, hogy mi történik, ha egyáltalán nem apasztjuk el a teheneket, hanem "átfejjük" a következő laktációba. Az az általános vélemény, hogy ebben az esetben, de már a 30 napnál rövidebb szárazonállási periódus is csökkent termelést eredményez a következő laktációban.
Magyarországon, nagyüzemben jellemzően kétfázisú a szárazonállási időszak. Első felét ténylegesen szárazonállónak hívjuk. Ekkor hagyunk időt a teheneinknek regenerálódni, főleg a tőgyszövetnek és a bendőnek. Célszerű ekkora időzíteni az éves/féléves csülökápolást.
A szárazonállás második szakasza az előkészítés. Sokakat meglep, de én azt a véleményt osztom, hogy a következő laktáció már az előző végén lévő előkészítéskor kezdődik - nem az elléskor. Az előkészítés alatti takarmányozás, tartástechnológia, stresszhatás mind-mind elképesztően nagy hatással van az ellési lefolyására, a születendő borjú egészségére, és a későbbi tejtermelésre, sőt! Még a következő vemhesülésre is! Ebben az időszakban a legintenzívebb a vehemépítés, ekkor termelődik a kolosztrum/föccstej, és a bendő-, valamint a tőgyszövete ekkor készül fel a következő laktációra.
*TIPP: ha az ellést követő 1 hétben problémád adódik a tehened egészségi állapotával, és ez gyakran előfordul, érdemes átnézni az ellést megelőző 1 hónap takarmányozását és tartástechnológiáját. Szinte biztosan ott van a kutya elásva!
(Forrás: saját írás)
Fejés szempontjából az alábbi szakaszokat tudjuk megkülönböztetni:
- Föcstejképzés szakasza (Kb. egy hét, rendeletek szerint az ekkor termelt tejet nem szabad az árutejhez keverni, mert feldolgozásra alkalmatlan.)
- Frissfejős szakasz (Föcstejképzés után - ellés után kb. 100 nap.)
- Átmeneti szakasz (Leghosszabb szakasz, hossza kb. 130-150 nap, a termelt tej fokozatosan csökken.)
- Öregfejős szakasz (Egyre inkább a föcstejhez hasonlító tej, ezt sem javasolt az elegytejhez keverni.)
(Forrás: Merényi-Schneider: A tej és termelése)