A különböző injekció beadási módokról

2023.08.02

Témánk ezúttal a parenterális, azaz az emésztőrendszert megkerülő gyógyszerbeadási formák lesznek. 

Miért használunk injekciókat? Mik az előnyeik?

  • egyes hatóanyagok csak ilyen formában érhetőek el
  • bizonytalan a gyógyszer felszívódása a bélrendszerből
  • szájon át beadva károsítaná a bendő-, és/vagy bélflórát
  • pontos és biztos adagolás

 Mi a hátrányuk?

  • stressz, fájdalom
  • invazív
  • gyakorlat szükséges lehet - főleg az intravénás beadáshoz
  • iatrogén fertőzés - azaz amikor az injekciót beadó fertőzi meg az állatot a fecskendővel/tűvel. Ennek akkor van esély, ha egy eszközt több állatnál használunk.

  •  vényköteles készítmények
  •  eltályogosodhat

Injekció beadási formák:

  • izomba (intramuszkuláris)
  •  bőr alá (szubkután)
  • vénásan (intravénás)

Egyéb, ritkábban használt formák:

  • epidurális
  • izületbe
  • hasüregbe
  • kötőhártyába


Azt, hogy mikor melyik beadási formát választjuk elsősorban az adott készítmény farmakodinámiás tulajdonságai határozzák meg. Ha olyan gyógyszerünk van, ami mindhárom úton beadható,  akkor azt az utat választjuk, amelyik a terápiás célunkhoz legközelebb áll. Intravénásan beadva nagyon gyors vérkoncentrációt érhetünk el, a felszívódás gyakorlatilag azonnali. Hátrànya, hogy az állatot megfelelően kell rögzíteni és egy kis gyakorlás szükséges a helyes punkcióhoz. 

Bőr alá beadva az injekciót a felszívódás a leglassabb (főleg kiszáradt állatban), de ez bizonyos esetben előny is lehet: egyfajta depóhatás is elérhető. Tapasztalatom szerint ezt a beadási formát tolerálják a legjobban az állatok.
Izomba történő beadást sajátítják el leggyorsabban az emberek. A készítmény felszívódási sebessége és az állatnak okozott kellemetlenség az intravénás és a szubkután beadási forma közé sorolható.  


Intramuszkuláris injekció beadás

Mire figyelj?

  • ”Használd” a képen sárgával megjelölt nagy területeket: a nyakoldalt, a felső farizmokat vagy a hátsó farizmokat! Ezekre a területekre egyszerre maximum 20 ml gyógyszert szoktunk befecskendezni. Jelöltem az ábrán a tricepsz izmot is (elülső láb, könyök felett). Itthon ennek a területnek a használata nem annyira terjedt el, viszont a hannoveri szarvasmarha klinikán töltött gyakorlatom alatt láttam, hogy max. 5 ml űrtartalmú injekciókat előszeretettel fecskendeznek oda. 

  • Fontos, hogy elkerülendő a csonthártya-, és idegsérüléseket, pontosan a kijelölt területeket szúrj!
  •  Igyekezz olyan területre szúrni, amelyek tiszták (Ha biztosra akarsz menni, fertőtlenítheted a beadás helyét, de bevallom, ez nem gyakorlatias.)!

  •  Sűrűn folyó injekciókhoz 16G vastagságú tűt használok, a hígabbakhoz 17-18G-t. 

  • Izomba történő vakcinázáshoz 1 1/2” hosszúságú tű a legideálisabb. 

  • Rögzítsd az állatot!
  • Válaszd ki a beadás helyét!
  • Ütögesd meg a célterületet 2-3x!
  • A fecskendőt és a tűt merőlegesen tartva, egy határozott mozdulattal szúrd be!
  • Ellenőrizd, hogy biztosan nem vagy intravénásan! Szívd vissza kissé a dugattyút! Ha nem jelent meg vér: jó helyen vagy!
  • Határozottan nyomd be a gyógyszert!
  • Húzd ki a fecskendőt!

Masszírozni vagy sem a beadás helyét?

Megoszlanak a vélemények ezzel kapcsolatban. Ha masszírozod, azzal elősegíted a befecskendezett gyógyszer mihamarabbi felszívódását és így hasznosulását. Enyhíted kissé a fájdalmat. Viszont, ha a szúrási csatornát dörzsölgeted, nagyobb eséllyel juttatsz be kórokozót a szúrási csatornába, ami aztán fertőzést, tályogot okozhat. Ha nagyon "szakosan" szeretnéd csinálni, akkor a szúrási csatorna felé elhúzod a bőrt, és úgy masszírozod el a területet. Erről a mozdulatról hamarosan töltök fel videót, hogy egyértelmű legyen. 

TIPP: Amíg nem alakul ki a rutin, javaslom, mindig rögzítsd le az állatot! Légy serény, mivel az állat egyre feszültebb lesz, ha ott totojázol mellette, de ne kapkodj  - mert sajnos ez is ragályos! :-)


A szubkután injekció 

Az injekciót a bőr alà, az izmok fölé juttatjuk be. Ezt két testrészen tudjuk a legkönnyebben kivitelezni (lásd képek): a vállak előtti területen, a nyak "tövénél" és a faroktő mellett.


Míg az izomba adott injekció esetében a fecskendőt merőlegesen tartjuk az állat síkjára, addig bőr alá adott injekció esetében közel párhuzamosan. Nem teljesen, a tűt egy picit az állat felé irányítjuk - ez azért fontos, mert a marhák bőre nagyon vastag és teljesen párhuzamosan tartott fecskendővel könnyen a bőrbe szúrunk. Az, hogy ha az egyik kezünkkel elemeljük a bőrt, nagyban megkönnyítheti a fecskendő és tű helyes pozícionálását. Idővel, ahogy rutinosabbá válsz, menni fog egy kézzel is.


A bőr alá beadott injekciók járnak az állat számára a legkisebb fájdalomérzettel. Ennek a beadási módnak az előnye egyben a hátránya is: ahhoz, hogy a bőr alatti térbe beadott hatóanyag kifejthesse a hatását, először fel kel szívódnia. Ez előnyös lehet abban az esetben, ha ún. depóhatást, azaz elnyújtott gyógyszeres árnyékot szeretnék elérni. Azonban ez a "működésmód" kifejezetten káros, ha:

❌ A páciens kiszáradt és emiatt a perifériás keringése gyenge.

❌ Gyorsan van szükség az adott hatóanyagra (pl.: altatásból történő ébresztés; újraélesztés).

❌ Fontos, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb koncentrációban jelenjen meg a hatóanyag a keringésben (pl.: koncentrációfüggő antibiotikumok). 


Mindig olvasd el egy adott készítmény használati útmutatóját! Ebben tüntetik fel, hogy egy-egy gyógyszert hová és hogyan adhatsz be. Nem mindegy ugyanis!

A beadás helyét / módját az alábbiak "lövik be":

➡️az egyes készítmények szövetirritáló hatása;

➡️ a felszívódását, metabolizmusát meghatározó tényezők;

➡️ a terápia jellege (elnyújtott hatás, vagy gyors lórúgás…).


Ha injekciózásra adod a fejed, csináld igényesen, precízen, tudatosan, "szakosan"!